Keresés:
Műhely

Üdvözöljük a Műhelyben


A Műhely azok folyóirata, akik építik és őrzik belső szabadságukat. Nem akar mást, nem akar többet, mint segítséget nyújtani azok személyiségének teljesebbé formálásához, akik kíváncsiak önmagukra, kíváncsiak a világra, s a szellemi életet nélkülözhetetlennek gondolják mindennapjaikban. A Műhely a létezés sokszínűségét hangsúlyozza, megmutatva azt, hogy bizonyos kérdések időtlenek és helytől függetlenek, egy több száz éve élt filozófus megerősítést adhat mai vívódásainkban, vagy a miénktől eltérő kultúrákban is választ kaphatunk kétségeinkre. Ezért tartjuk fontosnak a sokféle szemlélet együttes jelenlétét, a műfaji sokoldalúságot, hajdani és mai gondolkodók egymásmellettiségét, legyenek akár magyarok vagy más nemzetek képviselői.

Aktuális szám




Ludwig Wittgenstein: Napló 1930-1932 – részlet * Kocsis László: Egy filozófus visszatérése a filozófiához: Wittgenstein, Cambridge, 1930 * James Knowlson: Világhírre ítélve – Samuel Beckett élete * A. S. Byatt: Addig élsz, míg mesélsz * In memoriam Vasadi Péter * Vasadi Péter: Határtalanul * Ágh István, Balla Zsófia, Gellén-Miklós Gábor, Gülch Csaba, Lackfi János, Marafkó László, Szauer Ágoston, Tatár Sándor és Varga Imre versei * Márton László prózája * Sári László: Nyugat és Kelet – Dilettánsok történelme * Karátson Endre: Gyökértelenség az európai elbeszélő prózában * Kohán Ferenc grafikái

Idézetek


„Vannak, akik túl gyengék ahhoz, hogy megtörjenek. Én is közéjük tartozom.”

Ludwig Wittgenstein (Kocsis László fordítása)


„Az Elesettek írásakor Beckett megsínylette, hogy oly fájdalmas friss élmények világában kellett időznie. 1956 szeptemberének utolsó hetében azt írta Barney Rossetnak, hogy «pillanatnyilag a depresszió örvényében» vergődik, rá egy héttel pedig, hogy «még mindig a gödör fenekén«. Szeptember elején, merőben szokatlan módon egy hétre előre lemondta minden párizsi találkozóját, mert egyszerűen képtelennek érezte magát, hogy emberek közé menjen. Viszont elégtétellel töltötte el, hogy a fájdalomból és a csöndből annyi élettel és szellemmel teli művet teremtett; befejezte az Elesetteket, s a kéziratot szeptember 27-én elküldte a BBC-nek.”

James Knowlson (Mesterházi Márton fordítása)


„Az Ezeregyéjszaka meséi a történetmondás története, de közben folyvást a szerelemről, az életről, a pénzről, az enni- és innivalókról, meg a többi emberi szükségletről szól. A mesélés éppúgy hozzátartozik az ember természetéhez, mint a légzés és a vérkeringés. A modernista irodalom megpróbált szakítani a történetmondással. Közönségesnek tartotta, és emlékfoszlányokkal, látomásokkal, tudatfolyammal igyekezett pótolni. A történetmesélés azonban elválaszthatatlan a biológiai időtől, nem menekülhetünk tőle.”

A. S. Byatt (Szilágyi Mihály fordítása)