Keresés:
Műhely

Üdvözöljük a Műhelyben


A Műhely azok folyóirata, akik építik és őrzik belső szabadságukat. Nem akar mást, nem akar többet, mint segítséget nyújtani azok személyiségének teljesebbé formálásához, akik kíváncsiak önmagukra, kíváncsiak a világra, s a szellemi életet nélkülözhetetlennek gondolják mindennapjaikban. A Műhely a létezés sokszínűségét hangsúlyozza, megmutatva azt, hogy bizonyos kérdések időtlenek és helytől függetlenek, egy több száz éve élt filozófus megerősítést adhat mai vívódásainkban, vagy a miénktől eltérő kultúrákban is választ kaphatunk kétségeinkre. Ezért tartjuk fontosnak a sokféle szemlélet együttes jelenlétét, a műfaji sokoldalúságot, hajdani és mai gondolkodók egymásmellettiségét, legyenek akár magyarok vagy más nemzetek képviselői.

Aktuális szám




Kalavszky Zsófia: Puskinból Lenin, Leninből Puskin – A Puskin-kultusz nyelvi és rituális elemei két 20. századi orosz elbeszélésben * Mihail Zoscsenko: Puskin-emléknapok, 1937 *
Andrej Bitov: Az utolsó szöveg * Ferencz Győző: A költő beszéd közben kissé előredől, és ültében megemelkedik – Lator László kilencvenéves* 80 éve született Parancs János –Turczi István verse; Doboss Gyula: Parancs János verseit olvasva * Bertók László, Czilczer Olga, Baán Tibor, Bende Tamás, Terék Anna, Murányi Zita, Bodrogi Sára, Mukli Ágnes és Báthori Csaba versei * Pátkai Tivadar, Galgán Anna és Néma Judit prózája * Julian Barnes és Mario Vargas Llosa: Gustave Flaubert-ről * Julian Barnes: Ellenkezőleg (Szilágyi Mihály fordítása) * William Butler Yeats: Synge halála –  Mesterházi Márton Bevezetőjével – William Butler Yeats: Naplók – Válogatás, 1909-1910 * Pintér Viktória Bertók László: Firkák a szalmaszálra), Szarvas Melinda Tolnai Ottó: Gogol halála& Virág utca 3., Ujlaki Csilla Czilczer Olga: Szavakban egy erdő, Kelemen Lajos Baán Tibor: Az én hatványai, Papp Máté Báthori Csaba: Minden repül, Szénási Zoltán Bende Tamás: Horzsolás,Tokos Bianka Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből című kötetéről * Wagner János grafikái

Idézetek


„»És milyen élénk, mozgékony volt!« Puskint nem érdekli, hogy eljátsszon egy szerepet, nincs ideje rá – de arra sem, hogy megtestesítsen egy bizonyos »alakot«. A puskini »viselkedés«, amelyet ennyire ellentmondóan láttak, nagyrészt a költő ellenkezése volt, mégpedig azon értelmezések ellen, amelyek az alakját eltorzították.” Andrej Bitov



„A külső akadály ellenében létrehozta azt a belső szellemi teret, amelyben verssé sűrűsödött nyelvi anyaga, és művei lassú hullámokban önmagukon átcsapva folyamatosan terjeszkedtek. És kit tudja, hogyan, kifogott az idő szorításán, sértetlen maradt.” Ferencz Győző Lator Lászlóról


„Parancs minimalizmus-közeli esztétikájába lényegített idővel minden neki megfelelőt a kortárs világ- és magyar irodalomból. De nehéz rámutatni egyetlen döntően befolyásoló irányra, alkotóra, vagy formajellegre. Alapélményei: valami be nem vallott ősi  megalázottság, fölöslegességérzet és az állandóan horizontjában lévő haláltudat. Ezeket alkatában, génjeiben hordta, velük élve, létezve szemlélt mindent – lázadva, átkozódva, kétségbeesetten, rezignáltan, sztoikus egykedvűen, szenvedélyes élni akarással, nem egyszer derűvel, szatirikus éllel.” Doboss Gyula